2015. augusztus 4., kedd

Kockázatokról és mellékhatásokról

Hát bizony a gyermekvállalásnak is vannak "mellékhatásai", melyekről nem kapunk tájékoztatót, valahogy az orvostól sem szokás ezeket megkérdezni, de mégis léteznek, tapasztalhatók, és - ahogy más mellékhatásoknál is lenni szokott - az emberek bizonyos százaléka átesik rajtuk. De miről is beszélek? Olyan fizikai, fiziológiás tünetekről, melyek nem igazán kellemesek, de bizony a kisbabás élet velejárói. És hogy mit lehet tenni ellenük? Nos, vegyük őket sorba.

1. számú - Brutális alváshiány
Előfordulása: 10-ből 9,8 embernél
Tünetek: Vajon mi? Na de komolyra fordítva a szót, nem kell IQ fighter-nek lenni, hogy belássuk, bizony egy  csecsemő mellett szinte mindenki megtapasztalja, hogy milyen a kialvatlanság, csak az a változó, hogy ki mennyi ideig szembesül vele. Az első pár nap volt a legbrutálisabb nálunk, az a bizonyos 5 napos pokol, mikor napi 3 órát aludtunk. Erre az időszakra jellemző volt a reménytelenség, ingerültség, hányinger, fejfájás és sírás. Aztán a helyzet javult, és a babus már képes 3-4-5 órát aludni egyhuzamban, ami esetünkben általában 3 óra összefüggő alvást eredményez. Így jön ki a napi 6-7 óra alvás, 2-3 darabban. Ami egész jól hangzana, ha egy szuszra aludnánk le, nem 1,5-2,5-3 órás darabokban, mert úgy nem annyira pihentető. Erre az időszakra már kevésbé drasztikus dolgok jellemzőek: krónikus álmosság, időnként fejfájás, de alapvetően normális életkedv, megfelelő működésmód.
Kezelése: Éld túl és reménykedj :)

2. számú - Mell sebesedés, átalakulás
Előfordulás: kevesebb, mint 50 %, hiszen a másik 50 %-a a szülőknek férfi
Tünetek: Változó. Apró hegektől nagy lyukakig. Bizony elbúcsúzunk a szép, fiatalos cicitől, és átadjuk a helyet, a tejtől hol megtelt, hol kevésbé duzzadó tejcsárdának, aminek egy darabig örül az újdonsült apuka, majd a lelkesedése alább hagy, mikor rájön, hogy a vizuális örömszerzésen kívül, neki kevésbé jut párja bájaiból. Miért? A szoptatós anyuka melle míg sebes, érzékeny, és mikor már nem sebes, akkor is, épp ezért sajnos sokszor a mindent a szemnek, semmit a kéznek elv érvényesül. Jó esetben az ember nem kap mellgyulladást, ami további problémákat okoz, de hál Istennek, erről nincs személyes tapasztalatom.
Kezelés: gyapjúzsír, kímélés, szoptatási tanácsadó felkeresése (ő segít kideríteni, mi a probléma), és idő. Sajnos ábrándjaink ne legyenek. nem kapjuk vissza a régi cicink, de azért igyekezhetünk az izmokat karban tartani, és idővel hozzászokik az ember, hogy a seb helyén kis lyuk árulkodik a bimbón, hogy hol "harapta" ketté a gyerek, hiszen ez az azon érdemem jele, hogy végigszenvedtem, és sikerült szoptatnom.

3. számú - Hajhullás
Előfordulás: valószínűleg minden nőnél, de egyes gyengébb idegzetű férfiakat is érinthet
Tünetek: kád, csap eldugulás, hajszálak a gyerek ujjai között, a takarón, a kajában, de még a bugyiban is, sőt mindenhol. Ha nőkről van szó, ez a szülés utáni élet teljesen normális ámde irgalmatlanul ijesztő velejárója. Hogy miért? Mert a terhesség alatt a szervezet olyan hormonokat termel, amik akadályozzák a hajhullást, így az gyakorlatilag leáll, aminek roppantul tud örülni az ember lánya (ha már hordószerű a testünk, legalább legyen szép a hajunk). Ellenben, mikor a gyerkőc megszületik, rá 1-2-3 hónapra a szervezet bizony elkezdi a "selejtezést" és a biológia könyörtelen úr, nem ugyanolyan az ízlése, mint nekünk, így a szép korona, egyre ritkul, és hatalmas csomókat szedhetünk össze egy-egy hajmosás után. Szerencsés esetben, a gyermekünk eddigre már szeret mindent megragadni, így ő is segít az anyatermészetnek elvégezni a munkát, ezért fontos, hogy minden jól irányzott hajcibálás után átnézzük a babánk kezét, mivel bizony az a kis öklöcske pillanatokon belül bepakolódik gazdájának szájába minden tartalmával együtt.
Kezelés: érdemes vitaminokat szedni, pl a maradék kismama vitamint, és valami mással vigasztalni magunk, mert aminek hullani kell, hullani is fog. De nem szabad megijedni, nem leszünk kopaszok (bár utóbbit még csak remélem, hiszen, épp a közepén vagyok a "vedlésemnek").
Ha férfinál van ugyanez, az egy teljesen más tészta, így ebben az esetben javaslom citromfű tea nyugtató célzatú fogyasztását, kikapcsolódást

4. számú - Ínhüvelygyulladás
Előfordulás: nagy babás anyukáknál/apukáknál gyakoribb
Tünet: kar használatának korlátozottsága a fájdalom miatt. Itt csalok kicsit, mert nem tudom, hogy valóban ínhüvely gyulladásról van-e szó, két nap múlva megyek orvoshoz, de ami tény, hogy könyékig be vagyok kötve. Mert bizony, akinek a babája 7 kiló felett van épphogy 3 hónaposan, ráadásul szereti vitetni kis fokhagymagerezd popóját anyuci kezében, ott előfordul, hogy a kar egy kisebb sztrájkba kezd. Most igazából jobb, mert eddig mindkét kezem be volt kötve, most csak a jobb, de az rosszabb (húú, micsoda humorom van). Szóval biza egy szép kerek/ovális baba anyjaként az ember így is járhat, ebbe valahogy nem gondok bele senki előre.
Kezelés: fogalmam sincs. ha feltaláltam a spanyolviaszt, majd értesítem róla a népet - kísérleti stádiumban van egy karikás hordozó kendő
(E mellékhatás párja a jóval gyakoribb előfordulású derékfájás, szintén a popsihurcoltató babás szülők esetében, melyre még ennyi gyógyírt sem tudok írni),

5. számú - A rejtélyes kék-zöld foltok esete
Előfordulás: ez is rejtélyes
Tünet: a test különböző pontjain feltűnő, a kék, zöld és lila szín mindenféle árnyalatában játszó, általában amorf formájú pigmentáció. Kiváltó oka lehet, az egyes számú mellékhatás, azaz a kialvatlanság miatti ütközések, esések. Másik jellemző forrása az éjszakai szoptatás, mikor az ember igyekszik oly mértékben minimális fény mellett etetni, hogy a baba ne ébredjen fel túlzottan, és így gyorsan visszaaludjon. Ez a csökkentett fotonmennyiség okozza a bútorokkal, küszöbbel kötött közelebbi, ámde nyelvileg kevésbé szofisztikált barátságot. Hasonló következménye lehet eme kapcsolatoknak a beszakadt lábujjköröm és a dagadt kislábujj (amely létezésének valószínűsíthető egyetlen célja a sötétben megtalálni a bútorokat). Egy darabig még igyekszik az ember végiggondolni, honnan is vannak a harci sérülések (főleg ha olyan aggódó párunk van, aki erre rákérdez), de én pl hamar feladtam.
Kezelés: vegyünk a foltokhoz illő ruhát, és mondjuk, hogy ez az új divat. Na jó nem. Én úgy kezelem, hogy nem érdekel, már hozzá szoktam.

Az összes dolog vezethetne - az elsővel az élen - komoly hangulatingadozásokhoz, türelmetlenséghez levertséghez, de van egy nagy pozitívumuk, mégpedig a kiváltó ok. Mert van akiért mindezt érdemes elviselni sőt, ha épp annyira leköti a figyelmünket, észre se vesszük, hogy mindez megtörténik velünk, hiszen a kis szeretetcsomagunk épp átfordul, kinöveszt egy fogat vagy csak böfög egy olyan embereset, ami egy felnőtt férfinak is becsületére válna. Akkor meg kit érdekel, egy csomó haj a lefolyószűrőben, vagy egy karikás szem. Ezek majd úgyis rendbe jönnek, de semmi sem pótolhatná a kisfiam mosolyát, miközben a lábamon fekszik és az ujjammal van tele a szája, mert azt a legjobb rágni, mikor fogzik (és így lehet mosolyogni, de még "dumálni" is).

2 megjegyzés: