Szuperhős sztori

A nap melegen süt, de nincs olyan hőség, mint tavaly. A levegőben frissen nyírt fű illata terjeng, te hátradőlsz egy hideg sörrel/fröccsel/limonádéval (megfelelőt húzd alá gondolatban) a kezedben, és napozol, miközben egy jó könyvet olvasol, vagy zenét hallgatsz. Mindezt mondjuk a Balaton partján. Vagy mondok mást: a zene átjárja a tested, érzed ahogy a basszus a szíved mellett lüktet, együtt bulizol a barátaiddal. Felszabadult vagy, és kíváncsi. Egy helyes pasi rád kacsint. Jól érzed magad. Szabad vagy. Fiatal. Huszas-harmincas. tiéd a világ.

Ez nem az én életem. Ez a kortársaimé. Ez a Facebook üzenőfalam. Én nem vagyok "szabad", de boldog. Én egy szuperhős vagyok szuperképességekkel. Hogy miért? Elmondom, de ehhez kell a szokásos képregényes kerettörténet.

Adott a hősnő, akinek gyermekkori vágya, hogy egyszer a jelenlegi szerepét töltse be: szuperhős legyen. Aztán találkozik a sráccal, klappol minden és pár év után megjelenik az, aki hőssé tette. Minden hősnek van egy ellenlábasa (nem, nem ellenség ez esetben). Az enyém tavaly májusban született, és de idén júniusban hozta elő a titkos képességeim. Ő a Totyogó. Lássuk a képességek leltárát:

1. Szupergyorsaság: a sebesség relatív. Lehet, hogy a Totyogó gyök kettővel mozog, de ez a gyök kettő kb kétszerese a mászási sebességnek, így előkerül a villanófény effektus. Előbb még itt volt, de most már az ágy tetejéről készül legurulni, vagy a lépcsőnél arcra esni és neked 0 másodperced van megakadályozni. Éééés sikerül :)

Itt a bizonyíték az első és második
 képesség szükségességéről

2. Hihetetlen gyors tanulás: a Totyogó egyik szuperképessége (neki is van), hogy elképesztő gyorsan rendezi át a terepet, és neked ehhez mindig, alkalmazkodnod kell, mert nem tudsz olyan gyorsan elpakolni, ahogyan ő szétszed mindent, ellenben nem akarsz belelépni egy játékautóba, elesni egy labdán, vagy belerúgni egy zenélő játékba, mikor a Totyogó végre pihen. Nem szabad meglepődni, ha a ház egyes pontjain a lehető legkevésbé odaillő tárgyak jelennek meg (pl a fürdőben kanál).

3. Hiper hallásgátlás: igen, a fülemet is be tudom csukni. Vagyis igyekszem. Mert a Totyogó képes a metamorfózisra, és háton fekvő hisztimanóvá válhat. A halálosztó visítófrekvencia veszélyes fegyver, de a szuperhős le tudja győzni. Az esetek többségében.

4. Szupererő: ugyan a Totyogó önjáró lény, de mellső végtagjainak magasba emelésével és szájának lefele görbülésével gyakran jelzi, hogy elfogyott az üzemanyag. Ilyenkor jön jól, hogy 12-3-4-5 kiló már meg sem kottyan. Több kilométeren át sem.

5. Univerzális fordító és kommunikátor: a Totyogó olykor fel akarja venni a kontaktust a világgal, de a nyelvezete még kidolgozatlan. Ebben is tud segíteni a hős, aki megérti az "A-A-A" mutogatást és a "kaka" számtalan jelentése közül is a helyeset választja.

6. Végtagok növesztése: ezek sokszor láthatatlanok, de bizonyára léteznek, különben hogyan fékezném meg a Totyogót, főznék, és pakolnék egyszerre?

Happy End

7. Az idő kitágítása. Ja nem. Nekem is csak 24 órám van, és kifáradok. Mint minden szuperhős. Van is egy titkos klub, aminek mind tagjai. A nevük: az Anyák. Sokan vannak, és sokszor észre sem veszik, mit tesznek. Aztán mikor alszik az ő személyes Totyogójuk, ránéznek a Facebook-ra, és látják, hogy a kortársaik nyaralnak, fesztiváloznak, kertipartiznak. Elgondolkodnak, és egy mosollyal megállapítják, hogy nekik ez mennyire nem hiányzik. Mert eszükbe jut a Totyogó feléjük nyújtott mellső végtagja, az első próbálkozások arra, hogy puszit adjanak, vagy a kiabálás, mikor kis ellenlábasuk felkel éjjel, hogy "Annnya". Ilyenek vagyunk: szuperek, fáradtak, hősiesek és kimerültek. És szeretjük.